OTTHON.ESTE.
Maugli nyolcéves
ANYA
(MAUGLI éppen most ért haza az iskolából, ANYA nézegeti a kezét. A többieknek, féltően.)
Nézzétek, megint van egy kis harapás Maugli karján. Maugli, ki harapott meg?
MAUGLI
(ANYÁnak.)
Geri!
(MAUGLI még mindig Gergőnek hívja magát)
APA
Ja, volt már ilyen időszak, amikor megharapta magát dühében.
(APA rákérdez még egyszer.) Geri, ki harapott meg az iskolában?
MAUGLI
Patrik!
APA
(ANYÁt nyugtatja.)
Tudod, hogy előfordulhat náluk, kezeljük a helyén.
ANYA
(Kételkedően.)
Patrik ma nem volt iskolában.
APA
Geri, ki harapott meg?
MAUGLI
Benedek!
P. (MAUGLI nővére.)
Várj, Apa, majd én kiderítem. Maugli, ki harapott meg?
MAUGLI
Benedek!
APA
Ezt már másodjára mondja. Gergő, és mit csináltatok, játszottatok?
MAUGLI
Játszottatok!
APA
Mit játszottatok?
MAUGLI
(Már unja a sok kérdést, elindul, otthagyja a többieket.)
Aööö… Aööö…
P.
(Elindul MAUGLI után.)
Majd én rájövök, apa.
TÍZ PERC MÚLVA.
P.
(Visszaérkezik APÁhoz.)
Azt mondta LEGOztak, de azt nem tudjuk, hogy azért volt-e a balhé.
APA
(P.-nek.)
Köszi, még nyomozunk.
MÁSNAP. DÉLUTÁN. OTTHON.
(APA és ANYA beszélgetnek.)
Beszéltem a tanítónővel.
APA
És, kiderült, hogy mi történt?
ANYA
Azt mondta, hogy abba kellett hagyniuk a LEGOzást, és ez nem tetszett neki, akkor hirtelen, dühében megharapta a saját karját.
APA
(ANYÁnak.)
A LEGO stimmelt. És elsőre megmondta, hogy ő volt.
ANYA
Akkor kezeljük újra kispárnával, azt nyugodtan harapdálhatja.
APA
És azután nem kell nyomozni, mert nincsenek nyomok.