Tizenötöske

OTTHON. NAPPALI. DÉLUTÁN.

Maugli 7,5 éves

APA

(ANYÁnak. MAUGLI fekszik a kanapén.)

De szarul néz ki ez a gyerek, mindjárt lecsuklik a feje a láztól.

ANYA

Nem vetted észre, hogy milyen szótlan a lakás, Mauglinak a hangja is elment.

MAUGLI

(Szótlanul tátog. Még mindig Gergőnek kell szólítani.)

Gergő!

APA

Látom, szájról kell olvasni, hogy mit mond.

ANYA

Na, készülj, megyünk az orvoshoz. 

EGY ÓRA MÚLVA. ORVOSI VÁRÓ.

ANYA

(ANYA próbálja megtudni MAUGLItól, hogy mije fáj. MAUGLI, akkor is ritkán válaszol, ha van hangja, akkor is gyakran csak eldöntendő kérdésekre.)

Maugli, a torkod fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Kitátja a száját, a torkát mutatja az ujjával. Majd nagyon halkan, szinte mint egy tátogó hal. APA és ANYA erősen figyelik a szájmozgását.)

Igen.

ANYA

A füled fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Hal üzemmódban.)

Igen.

APA

(Beszáll a faggatózásba. Megsimogatja MAUGLI hasát.)

A hasad fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

Igen.

APA

(Megpróbál trükközni. ANYÁnak.)

Na, erre kíváncsi vagyok. (MAUGLInak. Közben megfogja a cipőjén keresztül MAUGLI lábujját.) 

A lábujjad fáj? Igen vagy nem?

MAUGLI

(Továbbra is határozottan.)

Igen.

ANYA

(Lemondóan. APÁnak.)

Nem jöttünk rá.

APA

Ja, szerintem is kevés köze van az influenzának a kislábujj fájáshoz.

FÉL ÓRA MÚLVA. UTCÁN.

MAUGLI

(Nem jött meg a hangja az orvosi vizsgálattól.)

Régió! (Játékbolt.)

APA

(MAUGLI kezét fogja, nem látja a száját. ANYÁnak.)

Mit mondott?

ANYA

Követeli a fájdalomdíjat. Na, jó én megyek a gyógyszertárba, ti meg menjetek a játékboltba.

APA

(Viccesen.)

Fájdalomdíj? Nem is tudjuk fáj-e valamije.

ANYA

Kivételesen, megérdemli.

APA

(Magában.) Ja, egy héten csak kétszer vagyunk ott. (APA megfogja MAUGLI kezét és mondja neki, viccesen) Na, gyere 15-öske, menjünk. (Sorszám alapján hívták be a betegeket az orvoshoz.)

HÚSZ PERC MÚLVA. JÁTÉKBOLT.

APA

(MAUGLI tíz perce áll a kedvenc műanyag-állatos polca előtt, sasol, keresi, hogy melyikeket vigyék haza. APA mondja az eladónőnek, aki MAUGLIt már ismerősként nézi és jóindulatúan mosolyog.)

Idővel ki fogja választani, csak már elég sok van belőlük és ugyanolyat nem lehet hazavinni.

FÉL ÓRA MÚLVA. PÉNZTÁR.

APA

(Fizettek, indulnak haza.)

Maugli, köszönj, légyszíves.

MAUGLI

(Tátog.)

Sziasztok.

APA

(Mosolyogva, az eladónőnek.)

Elment a hangja.

ELADÓNŐ

(Továbbra is mosolyog.)

Annak azért lehet előnye is.

Apa

(Mosolyogva.)

Nekem mondja, mostanában nincs otthon iszonyú pávarikoltozás.

TIZENÖT PERC MÚLVA. OTTHON.

MAUGLI

(Kezében a műanyag oroszláncsalád, amit a boltban kapott. Utánozza az oroszlán hangját, de most hangosan.)

Roar, roar, roar, roar.

APA

(ANYÁnak.)

Te ez a gyerek nem hülye, szerintem nem hangja ment el, hanem rájött, hogy fáj a torka, ha hangosan beszél.

ANYA

És, az oroszlánüvöltés?

APA

(Viccesen.)

Az a fájdalom. A díjért.

Aduász

OTTHON. ESTE.

APA

(APA mutogatja a képet az új autóról. MAUGLI-t előre fel kell készíteni a változásokra.)

Nézd, Maugli, lesz új autónk, ilyen ezüstszínű lesz.

MAUGLI

(Határozottan.)

Pirosat!

APA

(Érzi a balhé szagát. Viccesen.)

Ki választotta ezt a színt?

Zs. (MAUGLI testvére.)
(Megszeppenve.)

Apa, ott voltál, nekem az tetszett.

APA

(Simogatja MAUGLI fejét, és mondja neki. Viccesen.)

Jól van, kisfiam, így kell, az utolsó pillanatban előhúzni a piros ászt.

Zs.

Nem lehet átfesteni?

APA

Már legyártották.

Zs.

Akkor, most, Maugli balhézni fog?

ANYA

Nem most. Meglátjuk.

APA

Vagy megkérdezem, hogy a taxis-sárga fóliából van-e piros?

Bizonyítvány

Maugli hét és fél éves

OTTHON.

ANYA

(ANYA és APA MAUGLI első féléves iskolai értékelését nézegetik.)

Írhatnál egy folytatást a Pómi-s bejegyzésre. Emlékszel mennyit kínlódtunk, amikor Maugli 3 éves volt, hogy kibökje az első szavát?

APA

Reménytelennek tűnt.

ANYA

(ANYA mutatja MAUGLI értékelését.)

És most nézd, az első mondat: “Mondatokban fejezi ki magát.”

APA

Oké, de ezt tudjuk.

ANYA

(Viccesen.)

De, már hivatalos.

APA

(Viccesen.)

Ja, izgultam, hogy mikor teszi rá a hatóság a pecsétet.

Megtört a jég?

OTTHON. ESTE.
Maugli hét és fél éves.

ANYA

(Telefonon üzen APÁnak. Maugli beteg, korán lefeküdt.)

"Mi a furcsa a képen?"

ÚTKÖZBEN. VILLAMOSON.

APA

(Forognak a kerekek az agyában... Eszébe jut a pólómánia. Válaszol ANYÁnak.)

Szerintem Maugli álmában gondolkodik: "Ennyire beteg lennék? Hogy a p*csába engedhettem meg ezeknek, hogy rám adjanak egy másik pólót is?”

(nincs vége ... jön majd a szörny.)

Italiano

OTTHON. KÉSŐ ESTE.

APA

(Cikket olvas.)

„...a gének 80 százalékban felelősek az autizmusért, azonban egyénenként változnak...”

APA

(Kicsit felemeli a hangját.)

Maugli, menj aludni, egy-kettő!

MAUGLI

(Leállítja a laptopot. Elindul.)

Uno, due!(olaszul: 1,2)

APA

(MAUGLInak.)

Egy-kettő!

MAUGLI

(Menet közben APÁra néz és követeli, hogy ő is mondja.)

Uno, due!

APA

(Ráhagyja Mauglira.)

Jól van. Uno, due. (Eszébe jut a cikk. Magában.) És csak az ő génjei nem értik, hogy nem számoltam, hanem noszogattam?

ÖT PERC MÚLVA. GYEREKSZOBA.

APA

(Bemegy a gyerekszobába, megnézi, hogy MAUGLI tényleg lefeküdt-e. P.-nek és Zs.-nek (MAUGLI testvérei.))

Kezdjétek az olaszt tanulni, ha Mauglival akartok beszélni.

Félbeszakított meccs

BEVÁSÁRLÓ KÖZPONT. DÉLUTÁN.
Maugli hét és fél éves

MAUGLI

(APA és MAUGLI bevásárolnak. MAUGLI terelhető, persze végig fogni kell a kezét, nehogy elkóboroljon. APA a bevásárló lista felénél tart, MAUGLI halkan, de annál határozottabban megszólal.)

Hazamegyünk!

HÚSZ PERC. MÚLVA. OTTHON.

ANYA

(APA és MAUGLI megérkeztek a bevásárlásból, ANYA pakolja ki a táskából a cuccokat.)

Kenyeret nem hoztatok?

APA

(Utánozza MAUGLIt, ugyanolyan hangszínen. ANYÁnak.)

Félidőben megszólalt: „Hazamegyünk!”

ANYA

(Folytatja a pakolást. Közönyösen.)

Értem, akkor nem csak a kenyér maradt el.

Csúszás

OTTHON. REGGEL.

Maugli 7,5 éves.

APA

(Reggeli rohanás, már mindenki az ajtóban. P. és Zs (Maugli testvérei) egy közeli iskolába járnak, MAUGLIt messzebb kell autóval vinni.)

Nyomjátok, mert Maugli elkésik, aki kész van kifelé, az ajtó elé.

P. 

(P. már az ajtó előtt állt. Visszamegy. APA, ANYA és MAUGLI még bent van a lakásban.)

Nem fésülködtem.

ANYA

(Mérgesen, mert már elég nagy csúszásban vannak.)

Neeeeeeeeee … 

Zs.

(Ő is már az ajtó előtt állt. Ő is visszamegy a lakásba.)

Pisilnem kell.

ANYA

(Tehetetlenül.)

Kész. Elkéstünk.

MAUGLI

(Már ő is felöltözött. Mutogat a konyhapultra, valamit vinni akar magával.)

Eztetetet.

ANYA

Neeeeeee…

APA

(ANYÁnak.)

Mi van már megint?

ANYA

Telerakta plüss állatokkal a csirkesült-szaftos tepsit. És azokat akarja magával vinni. (ANYA Zs.-nek.) Hozz gyorsan egy törölközőt csavarjuk bele az állatokat, ne kenjen össze mindent.

(Zs. megérkezik a törölközővel. ANYA Zs.-nek. Értetlenül.)

Tényleg a vizeset hoztad, amivel Apád reggel fürdött?

FÉL ÓRA MÚLVA.

ANYA

(MAUGLI elkésett az iskolából. Bemegy az osztályterembe, az ajtó becsukódik mögötte. APA és ANYA hangos, balhés üvöltést hall az ajtó mögül.)

Ez Maugli.

APA

Nem biztos.

ANYA

Hidd el, én tudom.

APA

Hagyd, majd elintézik. (A tanítónők.)

DÉLUTÁN. OTTHON.

ANYA

(APA éppen belép a lakás ajtaján. MAUGLI és ANYA már otthon vannak. ANYA, APÁnak.)

Maugli üvöltött reggel, tudtam. Tudod miért?

APA

Vizes lett a pólója?

ANYA

(Maugliék iskolájában, amelyik gyerek megérkezik az iskolába, annak a fényképe felkerül a mágnes táblára.)

Mert ő volt az utolsó, aki felkerült a táblára.

APA

És az nem lehet?

ANYA

A nagyok (MAUGLI testvérei) holnaptól egyedül mennek, gyalog, nem késhetünk, mert Maugli megint üvölteni fog.

APA

Legyen úgy.

ANYA

Vagy, szétválunk, én viszem a nagyokat, te meg Mauglit autóval. (Kicsit gondolkozik. Maugli az autóban szokott reggelizni, mert nem bír felkelni, egy kis tálkában kapja meg a reggelit, amit a felhajtható tálcára tesz az autóban, és ami a kanyarokban állandóan lecsúszik a padlóra.)

Nem jó, mert ha egyedül vezetsz, nem tudod megfogni a tálkát. Nekem is kell mennem, mert ha kiborul a reggeli, akkor azért borul ki.