Nemkívánatosok

NAPPAL. UTCÁN.

Maugli 6 és féléves

ISMERŐS

(APA és MAUGLI egy érintett ismerőssel sétálnak hazafelé. Halkan, őszintén.)

Te, én néha, úgy gyűlölöm ezt az autizmust.

APA

Néha, nekem is tele van a hócipőm (a valóságban így hangzott: a t@k@m ) vele.

MAUGLI

(Maugli hevesen rángatja visszafelé apát, a park irányába, majdnem sír.)

Aööö … Aööö ...

APA

(Megállítja MAUGLIT és a szemébe néz.)

Mit akarsz, Maugli?

MAUGLI

(Tovább rángatja APA kezét.)

Eztetet.

APA

(Az ISMERŐS-nek. Maugli tovább rángatja APA kezét.)

Egyébként nem agresszív, csak akaratos és meg nem mondaná, hogy mit akar.

MAUGLI

(APA és MAUGLI visszamennek a parkba, egy már olvadó hóemberhez. Maugli észrevette, hogy ettől kiesett a szeme, gyömöszöli vissza a „tobozt”, a hóember szemüregébe. Boldogan ismételget.)

Snowman (Hóember.), snowman, snowman …

APA

(MAUGLI peckesen áll a hóember mellett, nem mozdul és vigyorog, hogy elérte a célját. APA kicsit morcosan mondja neki.)

Oké, Maugli, annak ott a helye. Gyere, menjünk, a többiek várnak.

MAUGLI

(Maugli továbbra is a hóember mellett áll, vigyorog, hangosan utánozza, APÁ-t, mint amikor az mérges.)

Mauggggli, eléggg, hagyd abba!

APA

(Elmosolyodik.)

Oké, tényleg, ezt már akkor mondom így, ha kicsit nem bírlak.

MÁSNAP. DÉLELŐTT. AUTÓBAN.

ANYA

(APA és ANYA iskolákat néznek Mauglinak.)

Azt hallottad, mikor azt mondta, hogy ide sajnos, agresszív gyerekeket nem tudnak felvenni?

APA

(Érthetetlenül.)

Ja. És, egyébként, hova teszik az agresszív gyerekeket? Megvárják, míg elolvadnak, mint a hóember?

Dugóhúzóval már kijön

OTTHON. NAPPALI. ESTE.

Maugli hat és fél éves

MAUGLI

(APA és MAUGLI egy akciófilmet néznek a TV-ben, ahonnan hangos zaj hallatszik.)

I am not scared. (Nem félek.)

APA

Maugli félsz?

MAUGLI

(Vigyorogva.)

Félsz?

APA

Maugli, Apa hoz magának vacsorát. Neked is hozzak?

MAUGLI

(Ő is kérdezi.)

Hozzak vacsorát?

APA

(Nem hallja jól, amit Maugli mond.)

Micsoda?

MAUGLI

Micsoda?

APA

(Kezdi feladni.)

Mit hozzak neked?

MAUGLI

Mit hozzak neked?

APA

Mit ennél?

MAUGLI

Mit ennél?

APA

(Fogy a türelme.)

Mi legyen a kaja? Mit eszel?

MAUGLI

Eztetet.

APA

Kérsz valamit?

MAUGLI

Kérsz valamit?

APA

Mondd meg!

MAUGLI

(Vigyorogva.)

Vacsorát! (Tapsol, közben diadalittasan.) Jeee…

APA

(Magában.)

Szívat. Hogy trükközzek?

KÉT PERC MÚLVA. KONYHA.

APA

(Apa és Maugli folytatják a beszélgetést, APA nem adja fel.)

Mit eszel? Virslit, kérsz?

MAUGLI

Virslit kérsz?

APA

(A türelmét a szobában hagyta.)

Igen vagy nem?

MAUGLI

Igen.

APA

(Felemeli az öklét a magasba, örömittasan.)

Jeee… (Megsimogatja MAUGLI fejét.)

De, legalább beszélgettünk.

Kinek, mije vérzik

OTTHON. ESTE.

Maugli hat és fél éves.

ANYA

(APÁ-t kivéve, mindenki otthon van. ANYA hívja APÁ-t telefonon, szomorú hangon.)

Hoznál sebtapaszt is?

APA

(Szeme előtt a spájzban a polc, ahol sorakoznak a különböző színű és méretű tapaszok.)

Van otthon, szerintem, több tonna.

ANYA

Olyan nincs, ami Maugli vékony kis ujjára jó lenne. 

APA

Miért? Mi történt Mauglival?

ANYA

(Szomorúan.)

Krumplit akart pucolni és azzal a hülye, éles, svájci pucolóddal elvágta a kezét. (Néhány másodperc szünet.) Nincs nagy baj.

APA

(Megnyugszik. Magában.) Tegnap én is. Mit akart már megint főzni? (ANYÁ-nak a telefonba.) Addig tegyetek rá egy nagyobbat.

FÉL ÓRA MÚLVA. OTTHON.

ANYA

(APA megérkezik az sebtapasszal. APÁ-nak.)

Nem sírt, de láttad volna, hogy milyen szomorúan ült a kanapén, nézte, hogy vérzik a keze és el nem tudta képzelni, hogy most mi történik. Úgy sajnáltam.

APA

(Mosolyog, gondolkodik, hogy mit szokott ilyenkor Maugli mondani. ANYÁ-nak.)

Mit is szokott ilyenkor mondani?

ANYA

(Szintén mosolyog.)

„Biztos van zsebdagasz (sebtapasz) a horgász dobozban.”

HÁROM ÓRA MÚLVA. MAUGLI ÁGYÁNÁL. LEFEKVÉS ELŐTT.

ANYA

(Apának.)

Éjszakára le kellene venni a kötést, nem kell az már, mert bepállik a seb alatta.

APA

(MAUGLI-nak.)

Maugli, lecseréljük a sebtapaszt, állatosra?

MAUGLI

(Mutat kifelé a szobából. APÁ-nak.)

Animals!

ANYA

(APA elindul a sebtapaszért a konyhába.)

Azzal nem csináltunk semmit, ha egy másikat visszaragasztunk.

APA

Hátha elfelejti.

ÖT PERC MÚLVA.

APA

(APA odavitte Maugli ágyához a sebtapaszt, kiment, majd visszaérkezett. Csodálkozva.)

De, hát, nem is a sebes ujjára tetted vissza.

ANYA

(Mosolyogva.)

A másikat nyújtotta.

Jelek

OTTHON. SZILVESZTER ESTE.

Maugli hat és fél éves

ANYA

(ANYA és APA beszélgetnek.)

Már rögtön a születése után, a kórházban tudtam, hogy Maugli valaki más lesz?

APA

???

ANYA

Egyik éjszaka felébredtem. Maugli ébren volt és olyan nagy szemekkel bámult a sötétségben, hogy szinte megijedtem. 

APA

Az egy igazi belső kép, csak Te őrzöd, kitörölhetetlen.

ANYA

Egyszer jó lenne összegyűjteni azokat a fotókat, amik megmutatják, amit megéreztem.

APA

(ANYÁ-nak mutat egy videót.)

Ilyenre gondoltál? Nem mutatja meg a teljes valóságot, de segít felidézni.

Bizarr felelősség

OTTHON. REGGEL. MAUGLI ÁGYA.

ANYA

(ANYA és APA Maugli ágyánál beszélgetnek. Maugli ébredezik.)

Szerinted van olyan, hogy autizmus? Minden autista olyan más.

MAUGLI

(MAUGLI felkel. Ül az ágy szélén, erősen köhög. Anyát utánozva, vigyorog.)

Mitől köhögsz?

ANYA

(Nézi MAUGLI arckifejezését.)

Ahogy nézem, ma reggelre is maradt autista. (Apának.) Meglepődnél, ha egy reggel úgy ébredne: „Szia, apa, mi újság?”

APA

(Elgondolkodva.)

Furcsa lenne.

FÉL ÓRA MÚLVA. KONYHA.

MAUGLI

(APA és ANYA beszélgetnek, Maugli megy feléjük, kezében egy szelet kenyér és egy nutellás üveg.)

Nutella and bread!

ANYA

Ő nem nyúz, mint a többiek, csinálja magától, amit tud.

APA

(Apa feláll, nézi a földre kiborított egész üveg narancslevet. Mérgesen.)

Meg, amiről azt gondolja, hogy tudja.

ANYA

(Apa és Anya kurva nagy csörömpölést hallanak. Maugli feldob egy fazekat a tűzhelyre, kivágja a hűtő ajtót, kiveszi a virslit és beledobja a fazékba, bekapcsolja a tűzhelyt.)

Éhes vagy? Maugli, kérsz virslit?

MAUGLI

Kérsz virslit!

APA

(Már mosolyog.)

Meglepően másképp csinál mindent, mint a többiek. 

FÉL ÓRA MÚLVA.

MAUGLI

(MAUGLI előtt egy mély tányér, egy pohár és egy almalés flakon. Fogja a flakont és mutogat.)

Aztat ... a!

APA

(P.-nek (Maugli egyik testvére.))

P., tölts neki a tányérba!

MAUGLI

(Megfogja P. kézét, nem engedi, hogy öntsön a tányérba.)

Öüü….

P.

(Kioktatóan. Mosolyogva.)

Apa, de előbb a pohárba kell önteni.

APA

Igazad van, azt hiszem, lesz@rja, hogy mi másképp látjuk, mint ő.

MAUGLI

(P. tölt a pohárba, Maugli a pohárból a tányérba. Maugli elkezdi kanalazni és szürcsölni a hideg almaleve(s)t.)

The soup is hot… The soup is hot… The soup is hot…

(Fújja a leve(s)t)

Huui…Huui… Huui… Huui…

ANYA

(Sóhajt. Visszapörgeti a fejében az eseményeket.)

Vajon miért csinálja ezeket?

APA

Ő így él, elüt a többiektől. (Hevesen.) De, ugye, azért, mert autista, nem varrjuk a felelősséget a nyakába?

Eggyel kevesebb

OTTHON. ESTE.

Maugli hat és fél éves

APA

(Maugli kiborított egy doboz milkát és sorba rakta őket.)

Maugli, számold meg!

MAUGLI

(Magában, az ujjával számolja. Vigyorogva felnéz.)

Fifteen.

APA

(Ő is megszámolja.)

Maugli, de ez sixteen.

MAUGLI

(Félvállról, hetykén, mintha azt mondaná, ne kételkedj!)

Zero.

ANYA

(Magabiztosan.)

Nullával kezdte, szóval tizenöt.

APA

(Mosolyogva.)

Ja, akkor én is csak ötven vagyok.

Amikor már nem félsz tőle

OTTHON. KONYHA. ESTE.

Maugli hat és fél éves

MAUGLI

(Maugli, APA és Maugli testvérei éppen hazaértek az iskolából, óvodából. Maugli ránéz a konyhapulton levő sorba rakott gyümölcsökre, és keservesen elkezd üvölteni.)

Aööö…Auuuu… Auuu…

ANYA

(Öt év tapasztalat után, nyugodtan.)

Maugli, mi hiányzik?

MAUGLI

(Rázza, a kezét sírva üvölt, rázza a kezét.)

Azt!

HÁROM PERC MÚLVA.

APA

(Apa két keze közé fogja Maugli arcát.)

Maugli, nézz rám, nyugi, mit szeretnél?

MAUGLI

(Már a krokodil könnyek is folynak. Rázza a kezét és mutogat.)

Azt!

ANYA

(Megvilágosodik.)

Én hülye, letéptem a körte szárát. (P.-nek (Maugli egyik testvére.) Hozzatok gyurmát, csináljunk egy körte szárat..

MAUGLI

(Anya fabrikált egy pót szárat, gyurmából, rárakta a körtére és odaadja Mauglinak. Maugli eltolja a körtét.)

Nem ragasztjuk vissza.

ANYA

(Maugli mérgében földhöz akarja vágni az egész gyurmapótlékos körtét. Anya nyugodtan.)

Maugli, ne vágd földhöz a körtét.

APA

(Nyugodtan. Ő is tudja már, hogy ilyenkor meg kell érteni a miérteket.)

(Viccesen. Anyának.) Tudod te is. A körte szárának ott a helye.

(Magában.) Mi van legközelebb, ahonnan körtét hozhatok?

(Fogja Maugli arcát a két kezében, látszik, hogy Mauglinak egy kicsit felcsillan a szeme attól, amit mond neki, de azért potyognak a cseppek.) Maugli, nézz rám! Apa mindjárt elmegy és hoz neked pear-t.

ÖTPERC MÚLVA. ÚTON.

APA

(Magában.)

Félelmetes visszagondolni, hogy az ember megijedhet a saját gyerekétől.

TIZENÖT PERC MÚLVA. OTTHON. ELŐSZOBA.

APA

(Apa megérkezik a körtével, Maugli szalad felé, most már vidáman.)

Nézd, Maugli, hoztam körtét. (Anyának.) Azt nem is néztem, hogy rothadt-e valahol, csakhogy szára legyen.

APA

(Odaadja Mauglinak a zacskó körtét, aki vidáman pakolja be őket a sorba. Közben Anyának.)

Erről beszélgettem, az egyik ismerősömmel.

ANYA

Miről, hogy földhöz vágja magát, ha nem engedünk neki valamit befejezni?

APA

Igen, eleinte ijesztő volt, de most már értjük és engedjük befejezni.

ANYA

Azt is mondtad neki, hogy havonta cserélem a telefon üvegfóliáját, mert mindig ketté akarja harapni a telefont, ha nem működik rajta a wifi?

APA

Ja, de már nem félek, világos, hogy akkorát nem harap, hogy kitörjön a foga.

ANYA

Azért az sem megnyugtató, amikor 4 csirke combot bezabál egyszerre, amikor máskor csak egy fél uborkát vacsorázik.

APA

Nem hiszem, hogy idomítani kellene, hogy csak kettőt ehet. Már nem féltem, ő nem eszi degeszre magát, annyit eszik, amennyire szüksége van.

MAUGLI

(Közben Maugli húzza Apá-t a számítógép felé, hogy Apa gépeljen be valamit.)

Question mark!

APA

(A gépelés közben tovább beszélget Anyával.)

Nem az az igazi kérdés, hogy miért NEM csinálja azt, amire idomítanánk, hanem, hogy miért csinálja úgy, ahogy ő gondolja.

MAUGLI

(Anya próbálja Maugli pólóját lecserélni. Maugli ijedten, hangosan.)

Nem vesszük le a pólót.

ANYA

Azt még nem értem, hogy miért csak a pólóját nem engedi levenni.

APA

Majd, a szimatod egyszer megsúgja.

ÖT PERC MÚLVA.

APA
(Magában.)

Akkor nem félelmetes, ha megérted mit, miért, csinál és nem sopánkodsz, hogy nem csinálja azt amit a közö(n)sség elvár.