Nemkívánatosok

NAPPAL. UTCÁN.

Maugli 6 és féléves

ISMERŐS

(APA és MAUGLI egy érintett ismerőssel sétálnak hazafelé. Halkan, őszintén.)

Te, én néha, úgy gyűlölöm ezt az autizmust.

APA

Néha, nekem is tele van a hócipőm (a valóságban így hangzott: a t@k@m ) vele.

MAUGLI

(Maugli hevesen rángatja visszafelé apát, a park irányába, majdnem sír.)

Aööö … Aööö ...

APA

(Megállítja MAUGLIT és a szemébe néz.)

Mit akarsz, Maugli?

MAUGLI

(Tovább rángatja APA kezét.)

Eztetet.

APA

(Az ISMERŐS-nek. Maugli tovább rángatja APA kezét.)

Egyébként nem agresszív, csak akaratos és meg nem mondaná, hogy mit akar.

MAUGLI

(APA és MAUGLI visszamennek a parkba, egy már olvadó hóemberhez. Maugli észrevette, hogy ettől kiesett a szeme, gyömöszöli vissza a „tobozt”, a hóember szemüregébe. Boldogan ismételget.)

Snowman (Hóember.), snowman, snowman …

APA

(MAUGLI peckesen áll a hóember mellett, nem mozdul és vigyorog, hogy elérte a célját. APA kicsit morcosan mondja neki.)

Oké, Maugli, annak ott a helye. Gyere, menjünk, a többiek várnak.

MAUGLI

(Maugli továbbra is a hóember mellett áll, vigyorog, hangosan utánozza, APÁ-t, mint amikor az mérges.)

Mauggggli, eléggg, hagyd abba!

APA

(Elmosolyodik.)

Oké, tényleg, ezt már akkor mondom így, ha kicsit nem bírlak.

MÁSNAP. DÉLELŐTT. AUTÓBAN.

ANYA

(APA és ANYA iskolákat néznek Mauglinak.)

Azt hallottad, mikor azt mondta, hogy ide sajnos, agresszív gyerekeket nem tudnak felvenni?

APA

(Érthetetlenül.)

Ja. És, egyébként, hova teszik az agresszív gyerekeket? Megvárják, míg elolvadnak, mint a hóember?

Dugóhúzóval már kijön

OTTHON. NAPPALI. ESTE.

Maugli hat és fél éves

MAUGLI

(APA és MAUGLI egy akciófilmet néznek a TV-ben, ahonnan hangos zaj hallatszik.)

I am not scared. (Nem félek.)

APA

Maugli félsz?

MAUGLI

(Vigyorogva.)

Félsz?

APA

Maugli, Apa hoz magának vacsorát. Neked is hozzak?

MAUGLI

(Ő is kérdezi.)

Hozzak vacsorát?

APA

(Nem hallja jól, amit Maugli mond.)

Micsoda?

MAUGLI

Micsoda?

APA

(Kezdi feladni.)

Mit hozzak neked?

MAUGLI

Mit hozzak neked?

APA

Mit ennél?

MAUGLI

Mit ennél?

APA

(Fogy a türelme.)

Mi legyen a kaja? Mit eszel?

MAUGLI

Eztetet.

APA

Kérsz valamit?

MAUGLI

Kérsz valamit?

APA

Mondd meg!

MAUGLI

(Vigyorogva.)

Vacsorát! (Tapsol, közben diadalittasan.) Jeee…

APA

(Magában.)

Szívat. Hogy trükközzek?

KÉT PERC MÚLVA. KONYHA.

APA

(Apa és Maugli folytatják a beszélgetést, APA nem adja fel.)

Mit eszel? Virslit, kérsz?

MAUGLI

Virslit kérsz?

APA

(A türelmét a szobában hagyta.)

Igen vagy nem?

MAUGLI

Igen.

APA

(Felemeli az öklét a magasba, örömittasan.)

Jeee… (Megsimogatja MAUGLI fejét.)

De, legalább beszélgettünk.

Kinek, mije vérzik

OTTHON. ESTE.

Maugli hat és fél éves.

ANYA

(APÁ-t kivéve, mindenki otthon van. ANYA hívja APÁ-t telefonon, szomorú hangon.)

Hoznál sebtapaszt is?

APA

(Szeme előtt a spájzban a polc, ahol sorakoznak a különböző színű és méretű tapaszok.)

Van otthon, szerintem, több tonna.

ANYA

Olyan nincs, ami Maugli vékony kis ujjára jó lenne. 

APA

Miért? Mi történt Mauglival?

ANYA

(Szomorúan.)

Krumplit akart pucolni és azzal a hülye, éles, svájci pucolóddal elvágta a kezét. (Néhány másodperc szünet.) Nincs nagy baj.

APA

(Megnyugszik. Magában.) Tegnap én is. Mit akart már megint főzni? (ANYÁ-nak a telefonba.) Addig tegyetek rá egy nagyobbat.

FÉL ÓRA MÚLVA. OTTHON.

ANYA

(APA megérkezik az sebtapasszal. APÁ-nak.)

Nem sírt, de láttad volna, hogy milyen szomorúan ült a kanapén, nézte, hogy vérzik a keze és el nem tudta képzelni, hogy most mi történik. Úgy sajnáltam.

APA

(Mosolyog, gondolkodik, hogy mit szokott ilyenkor Maugli mondani. ANYÁ-nak.)

Mit is szokott ilyenkor mondani?

ANYA

(Szintén mosolyog.)

„Biztos van zsebdagasz (sebtapasz) a horgász dobozban.”

HÁROM ÓRA MÚLVA. MAUGLI ÁGYÁNÁL. LEFEKVÉS ELŐTT.

ANYA

(Apának.)

Éjszakára le kellene venni a kötést, nem kell az már, mert bepállik a seb alatta.

APA

(MAUGLI-nak.)

Maugli, lecseréljük a sebtapaszt, állatosra?

MAUGLI

(Mutat kifelé a szobából. APÁ-nak.)

Animals!

ANYA

(APA elindul a sebtapaszért a konyhába.)

Azzal nem csináltunk semmit, ha egy másikat visszaragasztunk.

APA

Hátha elfelejti.

ÖT PERC MÚLVA.

APA

(APA odavitte Maugli ágyához a sebtapaszt, kiment, majd visszaérkezett. Csodálkozva.)

De, hát, nem is a sebes ujjára tetted vissza.

ANYA

(Mosolyogva.)

A másikat nyújtotta.